A fővárost nem leállítani kell, hanem működtetni – miniszterhelyettes a Mandinernek

Két hete tartanak a tárgyalások a Fővárossal, hogy látja, vannak már eredmények? 

Már azt eredménynek tartom, hogy ezek a tárgyalások megkezdődtek, hiszen látszik, hogy Karácsony Gergely vezetése alatt veszélyesen bizonytalan helyzet állt elő Budapesten, mondhatni, hogy csődközeli állapotba került a főváros.   

Azt már látjuk, hogy óriási mennyiségű pénz sorsát szükséges felderíteni, hiszen hatalmas vagyon elherdálásának gyanúja állhat fenn. Az átvilágítás eredményét ugyanakkor természetesen nem előlegezném meg. A kormány – és ezzel főpolgármester úr is egyetértett – Domonkos Lászlót, az Állami Számvevőszék korábbi elnökét kérte fel erre a feladatra, aki egyébként elnöksége alatt többször vizsgálta már a Fővárosi Önkormányzati pénzügyi helyzetét. Domonkos László első feladata a diagnózis felállítása lesz. Rá kell jönnie, pontosan hova került a Fővárosi Önkormányzat kasszájából az adófizetők pénze.  

Bárhogyan is lesz, 

A nemzet fővárosát működtetni kell, a kormány pedig ebben – a korábbiakhoz hasonlóan – továbbra is partner. 

Mi azt valljuk, hogy ilyen körülmények között a tárgyalások és a konstruktív együttműködés jelent megoldást, nem pedig a budapesti tömegközlekedés önkényes, jogi aggályokat felvető leállítása, amellyel a budapesti polgárokat büntette a főpolgármester.  

Milyennek ítélte a Főváros vezetését, Karácsony Gergelyék konstruktívan álltak a tárgyalásokhoz? 

A Karácsony-Tisza koalíció hozzáállása alapján azt látjuk, hogy nagy lehet a baj. Az eddig tárgyalásokon kifejezetten konstruktívnak tűnt a főpolgármester, ami a helyzet súlyosságát tekintve teljességgel érthető és elvárható tőle. Sajnálatos módon Karácsony Gergely azóta ismét a tények elferdítésének eszközéhez nyúlt, azonban a kormány részéről mi továbbra is ragaszkodunk a tárgyilagos párbeszédhez. 

Miközben Karácsony és csapata több mint 200 milliárd forintos tartalékot vett át Tarlós Istvántól, – a kormány gazdaságfejlesztési beruházásainak köszönhetően – a főváros helyi iparűzési adóból befolyt bevételei majdnem megduplázódtak: 164 milliárd forintról 322 milliárd forintra nőttek. 

A főváros által befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke ennek megfelelően ugyan nőtt, azonban a Budapestnek juttatott működési támogatások is emelkedtek, tehát összességében több forrás – egészen pontosan 93 milliárd forinttal több – áll a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésére, mint 6 évvel korábban. A csődhelyzet ebben a megvilágításban még inkább aggasztóvá válik és jogosan merülhet fel minden emberben a kérdés: hová lett a pénz?  

Látszik az is, hogy vezetési válság van Budapesten, hiszen nincs fenntartható költségvetés. Immár egy éve tart ez az állapot, ami törvényszerűen vezetett a csődközeli helyzethez és a működésképtelenség határára. 

Rákosrendező területe bő 50 milliárd forintjába került Budapestnek, most pont ennyi hiányzik a büdzséből, felmerült a terület kérdése a tárgyalásokon? 

Minden, a Fővárosi Önkormányzat és cégeihez köthető beruházás a tárgyalások részét képezi. Azt azért különösnek tartom, hogy éppen annyi hiányzik a budapestiek zsebéből, amennyibe a főváros részéről Rákosrendező megvásárlása került. Eddig. 

Ugyanis ez sokkal többe fog kerülni, hiszen Karácsony Gergelyék, ki tudja milyen alapon, hosszú évekre szóló anyagi kötelezettségvállalásba, eladósodásba szorították be a fővárost, miközben annak pénzét egyetlen nagy kiadással járó, állandó feladatukra, a BKV működtetésére kellett volna fordítaniuk. Reménykedem benne, hogy a fővárosban sikerül megoldást találni a Rákosrendező okozta anyagi terhek hosszú távú viselésére, illetve a jelenlegihez hasonló helyzet elkerülésére a jövőben. 

Kritikus helyzetben van Budapest anyagi helyzete, szó volt arról a kérdésről a tárgyaláson, amit ön is említett, azaz hova tűnt a pénz? 

Ennek kiderítése a pénzügyi átvilágítás feladata. Nyilván fontos áttekinteni a számokat, az önkormányzati cégek pénzügyeitől kezdve, a rákosrendezői ingatlanfejlesztésen keresztül, a feltűnően bőkezű vezetői prémiumokon át, egészen a politikai kommunikációra költött vaskos összegekig, tanácsadói szerződésekig. Hagyjuk dolgozni a konszenzussal felkért ellenőrt! 

Két hete a Kormányinfón elmondta, hogy készek segíteni. Ez miben mutatkozik majd meg?  

A budapestieknek és az itt dolgozó, tanuló vidékieknek joguk van a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, ezért a fővárost nem leállítani kell, hanem működtetni, dinamizálni. Ebben a tekintetben bizony rendkívül komoly hiányosságokról beszélhetünk, talán hanyagság, talán más okok miatt. Mi ennek az elhárításában szeretnénk segíteni. Szerintünk a Budapesten közlekedő utasok nem holmi „pulykák”, ahogyan Karácsony Gergely egykori fontos kádere, Walter Katalin vélekedett róluk. Jár nekik, jár nekünk a színvonalas tömegközlekedés, olyan, amiben Tarlós István vezetése alatt lehetett része az utasoknak. Örvendetes lenne, ha a főpolgármester úr többet foglalkozna a BKV-val, – amelynek felügyelete az elsődleges munkaköri kötelessége – és kevesebbet a Pride ügyével. 

Hiszen míg minden idejét azzal tölti, hogy különféle rendezvényeket szervezzen, addig a Fővárosnak nincs főpolgármester-helyettese, törvényes költségvetése, és úgy látom, hogy a fizetési kötelezettségek betartása is nehézségeket okoz. 

A kormány nemrégiben utalt át több milliárd forintot a fővárosi tömegközlekedés korszerűsítése érdekében beszerezni kívánt villamosok vásárlására, ezt is mi fizetjük, ahogy a Lánchíd felújítására is mi biztosítottuk a pénzt.  

Karácsony Gergelyék többször kritizálták a településeket sújtó szolidaritási hozzájárulást. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere pedig javaslatot tett a kormánynak a szolidaritási hozzájárulás mértékének csökkentésére. Mi a helyzet ezen a téren: kap a két nagyváros kedvezményeket és ha igen, mennyit?  

Nem lehet kivételezéssel igazságos településfejlesztési politikát folytatni. Valamennyi érintett önkormányzat egyaránt fizet, az anyagi lehetőségeihez képest arányos módon. A kivételezés roppant igazságtalan lenne, azon településekkel szemben, akik kötelességüket teljesítve megfizetik a kirótt közterheket, valamint azon településekkel szemben is, amelyeknek a szolidaritási hozzájárulásból befolyt összeg kulcsfontosságú a fejlődésük szempontjából. 

A főváros először azzal foglalkozzon, hogy biztosítsa a törvényes kötelezettségét, minden más jöhet utána. Ha ez így lesz, elkerülhető a csőd.  

A tárgyalások jelen állása alapján hogy látja, elkerülhető, hogy Budapest csődöt jelentsen? 

Mint említettem, rajtunk ezután sem fog múlni a főváros működőképessége, fejlődése. A súlyos helyzet elhárítása után azonban a budapestieknek garanciát kell kapniuk arra, hogy ilyen kaotikus helyzet ne következhessen be még egyszer a Városházán. A másokra mutogatás helyett valódi felelősségvállalásra van szükség. Amennyiben a budapesti városvezetés ezután a saját, törvényben rögzített feladataira koncentrál, és arra költi a pénzét, amire a törvény kötelezi, akkor a fővárosnak zavartalanul kell tudnia működni. Mi a budapestiek mellett állunk, akármilyen színű vezetősége van a városnak, ugyanakkor a cselekvőképes vezetéshez és a valódi átláthatósághoz ragaszkodunk. 

Mit szól ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a Főváros Önkormányzat keresetének, és Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet a szolidaritási adó ügyében? 

Az döntés egyik alapja sajnos téves adat, hiszen Karácsony Gergelyék egészen egyszerűen félrevezették a bíróságot: állításuk szerint 2025 első felében a főváros mindössze 20-30 milliárd forint helyi iparűzési adóbevételt realizált. A valóság ezzel szemben az, hogy május végéig már 135 milliárd forint folyt be. Ráadásul a bíróság nem vizsgálta, hogy a főváros által kifizetett több tízmilliárdos összegek – például Rákosrendező ügyében – miként befolyásolták a gazdasági helyzetet, holott az jelentős tényező. 

A Magyar Államkincstár ennek ellenére, példás jogkövető módon teljesítette a döntésben foglaltakat és már annak közzétételének másnapján visszautalta a pénzt és a kamatokat is a fővárosi önkormányzat számára. Itt azt azért megjegyezném, hogy ezt várnánk el a Karácsony-Tisza koalíció vezette fővárostól is, hogy a jogszabályban foglaltaknak megfelelően a befizetési kötelezettségeinek tegyen eleget. 

Mindez nem jelenti azt, hogy nem vitatjuk a döntést, az ellen természetesen fellebbezzünk. Egy dolog biztos: a közpénz nem pártpolitikai játszma tárgya, hanem a budapestiek jövője. 

Nyitókép: Pongrátz Anita