Kőnig Róbert: Hogyan neveljünk egészséges felnőttet?

Mindannyian szeretnénk, hogy gyermekeink boldogan és egészségesen nőjenek fel, és sikeresek legyenek az életben. A mindennapi rutinok számos lehetőséget rejtenek, hogy már egészen kis korban lefektessük az egészséges életvitel alapjait. Ezek az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a stresszkezelés, az egészséges társas kapcsolatok és a rizikócsökkentés. Adódik viszont egy probléma: bármit próbálunk tanítani nekik, ők akkor is a példaképeik viselkedését fogják követni. És hogy kik azok? Mi vagyunk, szülők. 

Elköteleződni a mozgás mellett 

A mozgáshiányos életmód gyermekkorban kezdődik. Az ekkor kialakuló fizikai inaktivitás nem csupán rövid távon jelent kockázatot, hanem felnőttkorban is súlyos következményekkel járhat. 

és alap­vetően befolyásolják a felnőttkori egészségi állapotot és életminőséget – ez persze minden életmódtényezőre igaz. 

A gyermekek mintakövetők akkor is, amikor a mozgáskultúráról van szó. Ha a mozgás számunkra prioritás, a gyerekeink észrevétlenül beépítik a mindennapjaikba, és később is nagyobb valószínűséggel élnek majd aktív életet. A legjobb, ha olyan tevékenységeket találunk, amelyek az egész család számára élvezetesek, ilyen a kirándulás, a biciklizés vagy akár valamilyen labdajáték. Ne felejtsük el, hogy a séta a legalulértékeltebb mozgásforma, pedig sok jót tesz a testünkkel, a depressziót pedig a legjobban a természet oldja. Így mindannyian aktívak lehetünk, minőségi időt töltünk együtt, és erősítjük a családtagok közti köteléket. 

Hajlamosak vagyunk elfelejteni: a kicsiknek alapvető belső késztetésük, hogy mozgásban legyenek – csak sajnos mi elrontjuk őket azzal, hogy „leszoktatjuk” erről. Ne tegyük! Mindent fel akarnak fedezni. Nekünk annyi a feladatunk, hogy támogassuk és óvjuk őket ebben. Egy délután a játszótéren nemcsak szórakoztató, de a testet, az agyat és a társas képességeket is próbára teszi. A szabad játék jelentősége is óriási, hiszen elengedhetetlen része az egészséges fejlődésnek. Hadd legyenek koszosak, izzadtak, sárosak! Nagyobb gyerekeknél és tizenéveseknél a szervezett sporttevékenység ugyancsak nagyszerű módja annak, hogy a mozgás beépüljön a mindennapokba, ráadásul megtanulnak csapatban játszani, és a lelki egészségük is javul. 

Minden ötödik általános iskolás túlsúllyal küzd 

A fizikai aktivitás hiányának közvetlen következményei már gyermekkorban érzékelhetők, az egyik legsúlyosabb közülük az elhízás. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján minden ötödik általános iskolás gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Ez rettenetes, ezen változtatni kell! A gyermekkori szokások nagy valószínűséggel felnőttkorra is megmaradnak. Több kutatás kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik rendszeresen mozogtak gyermekkorban, nagyobb eséllyel maradtak aktívak felnőttként is. A mozgáshiány hosszú távú következményei lesújtók: nagyobb eséllyel fordulhatnak elő szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, csontritkulás, egyes daganatos betegségek és mentális zavarok is. De a gondolkodás minőségét is befolyásolja a mozgás. 

A gyerekek átveszik a szülők étkezési szokásait is. Téves az a meggyőződés, hogy a kicsik csak a nekik készült ételeket, például a csirkefalatot és a sült krumplit szeretik. Azt szeretik, amit megszoktak. Valójában sokszor a szülőknek könnyebb, ha a gyerek este szépen eszik, harc nélkül. Azonban nem fogjuk tudni rávenni őket, hogy főzeléket vagy salátát egyenek, ha mi rendszeresen pizzát és gyorséttermi ételeket fogyasztunk. Megint csak hangsúlyozom: ők minket akarnak utánozni. Ha azt látják, hogy minden étkezésnél kerül a tányérra zöldség is, vagy tízóraira szívesen eszünk gyümölcsöt, akkor nekik ez már magától értetődik. 

Hasonlóan fontos az is, hogyan eszünk. Közös, egészséges szokásokat kell kialakítanunk azáltal, hogy amikor csak lehetséges, rutinszerűen, meghatározott időben az egész család együtt ül az asztalhoz. Az előre tervezett étkezésekkel elkerülhetjük, hogy szokássá váljon a nassolás. Ezek az alkalmak más okból is értékesek, mégpedig a kapcsolódás lehetősége okán. Egy vacsora jó alkalom arra, hogy megosszuk egymással napi élményeinket, és elektronikai eszközök zavaró hatása nélkül, egymás szemébe nézve beszélgessünk.

Könnyen megjegyezhető sorvezető 

Az 5-2-1-0 kampány a gyermekkori elhízás visszaszorítása érdekében indult az Egyesült Államokban, több egészséges szokásra is ösztönöz. A kampány üzenete szerint a gyerekeknek naponta öt vagy több adag gyümölcsöt és zöldséget kellene fogyasztaniuk, maximum két órára kellene korlátozni a képernyő előtt töltött idejüket, naponta legalább egy órát kellene aktívan játszaniuk, és semennyi cukros italt nem kellene inniuk. Ez egy könnyen megjegyezhető sorvezető a gyermekek egészséges, aktív életmódjához. De ne felejtsük el, hogy kétéves korig a javasolt képernyőidő nulla. Érdemes megjegyezni, hogy egy 2021-es kutatásban erős összefüggést találtak az 5-2-1-0-szokások hiánya és az Y generáció tagjainak elhízásrizikója között. 

Azokból a gyermekekből, akik elsajátítják az egészséges életmódot elősegítő szokásokat, egészségesebb felnőttek lesznek. Az Egyesült Államokban a dohányzók aránya az utóbbi két évtizedben nagyrészt azért csökkent, mert a fia­talabb nemzedékek tagjai közül sokan már fel sem vették ezt a káros szokást. Hasonló mintát kell követnünk a többi életmódtényező esetében is, hiszen ezzel akár nyolcvan százalékkal csökkenthetjük a krónikus betegségek kockázatát, és ezáltal hosszabb, egészségesebb életet élhetünk.

A szerző gyermeksebész