Zelenszkij azonnal aggodalmasra váltott az „ukránok pénze” miatt – és rögtön beszólt a világhatalmaknak

Az izraeli–iráni konfliktus új helyzetet teremt a geopolitikában.

Bármi áron megbüntetnék Oroszországot.
Nem jelent energiabiztonsági kockázatot Magyarországra és Szlovákára nézve az orosz üzemanyagtól való függetlenedés, ezért mindkét országtól elvárható, hogy eleget tegyen az uniós elvárásnak – írta meg a Politico a Központ az Energia és a Tiszta Levegő Kutatásáért (CREA) friss kutatására hivatkozva. A lap szerint mindkét „oroszbarát” ország számára rengeteg egyéb alternatíva lenne, igaz azzal anyagilag nem járnának olyan jól, de ez a brüsszeli lap hozzáállása alapján ez nem is szempont.
Kiemelték: a cél Oroszország megbüntetése.
A tanulmány azt is leírja, hogyan tudna Szlovákia és Magyarország alternatív, nem orosz energiaforráshoz jutni. Egyrészt mindkét ország importálhatna szerintük nem orosz olajat Horvátországból az Adria-vezetéken keresztül, illetve kiemelik, a MOL képes a máshonnan behozott nyersolaj finomítására. Továbbá „a közép-európai piacon bőséges mennyiségű földgáz áll rendelkezésre olyan országokból, mint az Egyesült Államok és Katar”.
A cikk azt is kifogásolja, hogy mind a magyar, mind a szlovák állam, valamint a MOL vállalat is anyagi hasznot szerzett az oroszokkal való üzletelésből. A MOL működési bevétele 34 százalékkal nőtt, a magyar állam pedig
több mint 500 millió dollárt fordított az orosz olajáramlásokból származó profitadókból a hazai költségvetési hiányok betömésére”.
A Politico emlékeztet, hogy Magyarország és Szlovákia azért importálhat még mindig orosz olajat, mert 2022-ben mentességet kaptak a szankciók alól, hogy legyen idejük alternatív energiaforrások felé fordulni.
„Budapest és Pozsony azonban ehelyett az orosz üzemanyaghoz való folyamatos hozzáférésért lobbizott, miközben kiskapukon keresztül százmilliókat keresett” – írják. A kérdés azért került most ismét terítékre, mert Brüsszel az orosz energiakapcsolatok teljes megszakítását tervezi, Magyarország é Szlovákia azonban tiltakozik ez ellen, mert
veszélybe kerülne az országok energiaellátása, és a fogyasztói ár is megnövekedne a lakosság számára.
Szerdán a két ország közös nyilatkozatban fejezte ki „komoly aggodalmát” a javaslatokkal kapcsolatban, logisztikai akadályokra hivatkozva és „magasabb és ingadozóbb energiaárakra” figyelmeztetve.
Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP